Felállítás a szobrászatban
A Takarékpénztár épülete Makón — a historizmus egyetlen világi épülete a városban Magyarország építészete a A legtöbb beruházást a Fővárosi Pénzalapból finanszírozták. Ebben az időszakban épült Budapesten a legtöbb sugárút, körút és a nagyszabású középületek is. Városi villák és bérpaloták: drágák voltak, rengeteg technikai újítás volt bennük például vezetékes vízminden nemű luxus elérhető volt a bérházakban is istálló, kocsiszínezzel próbálták a gazdag polgárságot arra ösztönözni, hogy a vidéki házak helyett inkább költözzenek az oly' sok lehetőséget kínáló városba.
Szobrászat a A szobor előkelő, törékeny alakja, puha, lágy redőzetű ruhája, finom S hajlata révén a csehországi Madonnák körébe sorolható. Az eredetileg felállítás a szobrászatban szárnyasoltár fülkéjében álló Mária szeretetteljesen néz a bal karján pihenő gyermek Jézusra, aki apró kezeivel anyjába kapaszkodik. Szintén a lágy stílus Bécsből elterjedt köréhez tartozik a Feltámadt Krisztus Fonyódról származó faszobra is A Zsigmond király budavári építkezéseihez kapcsolódó szobrászati alkotások a legmagasabb szintű uralkodói reprezentáció eszközei voltak, akárcsak IV.
Károly prágai udvarában. A szobrokat a budai várról íródott korabeli beszámolók nem említik, tehát nem sokkal készülésük után kerülhettek a földbe.
Erre utal az is, hogy felállítás nyomait nem mutatják és némelyik félkész állapotban maradt. Az ben feltárt szobrok feltehetően egy kőfaragó műhely felszámolásakor kerültek a föld alá, melyre talán a királyi székhely Pozsonyba való költözése adhatott okot.
A szoborsorozat összefüggése Zsigmond király személyével kétségtelen, ezt bizonyítják a heraldikai töredékek a cseh és magyar királyi címerek töredéke. Az összes szoboralak alulnézetre komponált körplasztika két gyámkő kivételével.
A nagyszámú világi ábrázolás a király személyéhez és a palotához kötődhetett. A szobrok stílusa alapján egy Felállítás a szobrászatban működő bécsi, valamint egy másik, a francia udvari stílust képviselő műhely munkássága különíthető el.
A budai A másik műhely munkái a dús redőzetű ruhába burkolt, méltóságteljes arckifejezésű próféták, szentek és apostolok.
A szobrot nagyfokú zártság jellemzi, arcát lágyan mintázták meg, hajának és szakállának faragása szálkás, enyhén dekoratív. Hosszú, bő köpenyét derekán öv fogja össze. A szoborleletben a töredékesen fennmaradt világi alakok páncélos lovagok, apródok, köpenyes nőalakok, udvari öltözetet viselő férfiak, valamint a szent és püspökszobrok egy nagyszabású, feltehetően a Friss-palotához köthető dekoráció részei lehettek.
Faszobrászat kizárólag láncfűrész használatával
A szoborlelet alkotóihoz köthető az ifjabb Stibor síremléke Budáról, valamint Tvrtko István vörösmárvány síremlékének töredékei is. Madonna-szobor Kislomnicról.
Az egyházi szobrászat egyre jobban háttérbe szorul, az új tendenciák inkább a síremlékszobrászat terén jelentkeznek. De itt is igen ritka a monumentális síremlék.
